klapantius blogja

2007. január 8., hétfő
 

na, most meg azt mondom, hogy nem kell minden szart megenni... csak hogy meglegyen a folytatólagosság.

egyébként azért sikerül megtörnöm a viszonylagos békét és nyugalmat, de legalábbis a blogomat illető csendet, mert megint megnéztem Oliver Stone 1991-ben bemutatott The Doors c. filmjét. 91 óta most láttam először, ezzel együtt immár másodszor. Milyen érdekes, szintén az előző bejegyzésemhez kapcsolódik, hogy amikor először láttam ezt a filmet, velem volt egy kedves lány, aki később azt mondta nekem, hogy önző vagyok, és akkor pont azt gondoltam, hogy ezt nem gondoltam volna, de végülis nem nehéz belátni, hogy igaza van. Namost én nem mondom azt, hogy nem vagyok sem önző, sem pedig a korábbiakban megemlített mások által feltárt hibáim ne lennének, de érdekes, hogy én ezeket nem így látom. Azóta, hogy mondták, persze igen, mert direkt figyelem és elemzem magamat. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ezt majdnem mindenkivel, de legalábbis sokmindenkivel meg lehet csinálni. És ezen az alapon szarok rá.

Szóval a Doors film. Szerintem nagyon jól sikerült, rám mindenesetre elég nagy hatással van. Morrison élete és eszméi... Érdekes ez. Nagyon szeretem a zenéjüket is. Volt egy másik lány, akiről valamikor kiderült, hogy ő engem úgy azonosít, hogy az a srác, aki doors-t hallgat. Nagyon hízelgő. És tényleg néha doorst hallgatok. Meg mostanában nagyon gyakran pink floyd-ot és persze led zeppelin-t. Back to the roots, hehe. Azért vannak új kedvenceim is. Szülinapomra pl. koncertjegyet kapok a Sebő 60. szülinapi koncertjére. Fellépnek többek között Palya Bea és Sebestyén Márta. Hát az egy szép este lesz!

Ma ilyen szófosásom van. Gondolhatja aki figyelgeti ezt a blogot, mert látja, hogy mostanában milyen szuper post-jaim vannak :-). Még nem is említettem a mai nagy fejreállásomat, amikor egyszercsak arra a vágányra tévedtem gondolatilag, amelyiken a végállomás az volt, hogy ki kellett jelentenem: a természet ott cseszte el, hogy nincs az embernek egyetlen forgó alkatrésze sem. Aztán kénytelen voltam elmagyarázni, mert furcsán néztek rám. Mondom, egyfolytában olyan szerkezeteket gyártunk, amikben forgó alkatrészek vannak: ez az egész a fúrógépről jutott eszembe, de aztán ott a sok holmi, aminek kereke van, a szerszámaink hatalmas része, és egyáltalán, mióta az elektromotort feltalálták, azóta nagyon sok minden (de előtte is). Milyen hatékony lehetne az ember, ha a csuklója pl. ilyen forgós lenne.

Aztán láttam ma szép felhőket is...

Egyébként oké vagyok, nem szedtem be semmit és nem is ittam. Megszállt az ihlet. Vagy mi. Ki tudja mennyi időre kell beérni ezzel.